Esszék a hanshermannhoppe témájában

Mielőtt a különböző politikai rendszerek elemzésébe kezdenénk a gazdaságelmélet és a politikafilozófia szemszögéből, elengedhetetlen felsorakoztatni és definiálni a következő tanulmány során használt alapvető fogalmakat. Ami azt illeti, a következőkben kifejtésre kerülő fogalmak – a tulajdon, a szerződés, az agresszió, a kapitalizmus és a szocializmus – annyira alapvető, annyira fundamentális fogalmak, hogy az ember még a használatukat sem kerülh...

A következőkben egy történelmi rejtvényt vagy fejtörőt szeretnék röviden felvázolni, amit aztán megkísérelnék valamelyest kifejtve megoldani és megválaszolni. Ám előtte röviden ismertetni kell néhány általános, elméleti megfigyelést. Az emberek nem élnek természetes harmóniában egymással. Ehelyett újra és újra konfliktusok bukkannak fel közöttük. E konfliktusok forrása mindig ugyanaz: a javak szűkössége. Én \*X-\*et szeretném tenni egy adott G ...

A következő tanulmányok az emberiség történelmének három legjelentősebb eseményére kísérelnek meg magyarázatot adni. Először el fogom magyarázni a magántulajdon - kiváltképp a földterület illetve a család és a családi háztartás, mint a mezőgazdaság és az agrár élet intézményes alapja - eredetét, ami a neolitikus forradalommal mintegy tizenegyezer évvel ezelőtt kezdődött a Közel-Kelet termékeny félholdjában, és ami azóta – egészen a késői tizenki...

I. A környezet: történelem Ésszerű az emberi történelmet öt millió évvel ezelőttről kezdeni, amikor az evolúciós családfa emberi ága elkülönült legközelebbi nem-ember rokonunktól, a csimpánztól. Úgyszintén ésszerű 2,5 millió évvel ezelőtt a homo habilis első megjelenésével; vagy 200 000 évvel ezelőtt, amikor feltűnt az „anatómiailag modern ember” első képviselője; vagy 100 000 éve, amikor az anatómiailag modern ember vált az alapértelmezett embe...

A méretes szocialista szektorral bíró nyugati országokban töltött élethez képest az élet a totális szocializmus alatt nyomorúságos. Az életszínvonal annyira siralmas, hogy 1961-ben a szocialista keletnémet állam felépített egy rendszert falakkal, szögesdrótokkal, elektromos kerítésekkel, aknamezőkkel, automata lőfegyverekkel, őrtornyokkal, őrkutyákkal és őrökkel mintegy 900 méter hosszan, hogy megakadályozza, hogy az emberek elmeneküljenek a szo...

Az állam egy területi monopóliummal rendelkező elnyomó szerv, amely folyamatosan, intézményesített módon véthet a magántulajdon ellen és zsákmányolhatja ki a magántulajdon birtokosait kisajátítás, adóztatás vagy szabályozás révén. Hogyan jönnek azonban létre államok? Az eredetükkel kapcsolatban két elmélet létezik. Az egyik elmélet szerint, melyhez olyan nevek kötődnek, mint Franz Oppenheimer, Alexander Ruestow és Albert J. Nock, az államok anna...

I A legalapvetőbb értelemben mindannyian, minden cselekedetünkkel, mindig és kivétel nélkül nyereségűző vállalkozók vagyunk. Amikor cselekszünk, valami fizikai eszközt (jószágként értékelt dolgokat) – minimum testünket és annak állóhelyét, de a legtöbb esetben további „külső” dolgokat – használunk, hogy megváltoztassuk az események „természetes” menetét (az események menetét, aminek megtörténtére számítunk, ha másképpen cselekednénk), hogy elér...

A következő esszé Hans-Hermann Hoppe Demokrácia, a bukott bálvány című kötetének 12. fejezete.  A kötet megvásárolható az Ad Librum kiadó oldalán. "Ha bármikor, bármely Kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép Joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új Kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi Biztonságát, és jobban elősegíti Boldogulását...

„Az állam az a nagy, fiktív entitás, amely által mindenki mások kontójára akar élni.” – Frédéric Bastiat Hadd kezdjem az állam definíciójával. Mire kell egy szervezetnek képesnek lennie ahhoz, hogy államnak minősüljön? Képesnek kell lennie elérni, hogy egy adott terület minden lakosa hozzá forduljon a végső döntéshozatalért, vagy minden lakos alá legyen rendelve az ő végső ítéletének. Kiváltképpen pedig, ennek a szervezetnek el kell érnie, hogy ...

A tőkés vállalkozó egy bizonyos célt szem előtt tartva tevékenykedik: pénzbeli profit megszerzésének érdekében. Megtakarít, vagy megtakarított pénzt kölcsönöz, munkaerőt bérel fel, nyersanyagokat, termelési eszközöket és földet vásárol vagy bérel. Ezután megtermeli saját termékét, akármi legyen is az, és reméli, hogy pénzbeli nyereséggel adhatja el ezt a terméket. Az Emberi Cselekvésben Mises rámutat arra, hogy a tőkés számára "a profit úgy jele...

Töltsd le MP3-ban! Képek: MTI A politikai közgazdászok között az egyik legáltalánosabban elfogadott tétel a következő: Minden monopólium rossz a fogyasztók nézőpontjából. A monopólium klasszikus értelemben egy exkluzív kiváltság, amit egy árucikk vagy szolgáltatás egyetlen termelőjének biztosítanak, azaz a szabad belépés hiánya egy bizonyos termelési ágazatba. Más szóval csupán egyetlen szervezet állíthat elő egy adott jószágot. Bármelyik ilyen...

Most elmondok neked mindent, amit tudnod kell a politikáról, a pénzről és a banküzemről. Képzeld el, hogy te vagy az állam ura! Az állam a végérvényes döntéshozatal területi egyedárusítója, tehát egyedül ítélkezik minden jogvitában, így azokban is, amelyekben maga vagy közegei érintettek. Nemkülönben bírja annak kiváltságát, hogy adóztasson, tehát egyoldalúan szabja meg azt az árat, amit alávetettként köteles vagy fizetni neki e szolgálataiért....

I Az emberi együttműködés három tényező eredménye, melyek: az emberek közötti különbségek és/vagy a természetadta termelési tényezők földrajzi eloszlása közötti különbségek; a magántulajdon (minden ember saját teste, illetve fizikai kisajátításai és birtokai feletti kizárólagos uralma) kölcsönös elismerésére alapuló munkamegosztás által elért magasabb termelékenység – az elszigetelt önellátáshoz vagy az agresszióhoz, a fosztogatáshoz és az elnyo...

Human Action című mesterművében Ludwig von Mises bemutatja és elmagyarázza a gazdaságelmélet teljes egészét, ahogyan az benne rejlik a cselekvés jelentésének fogalmi ismeretében és levezethető abból (valamint néhány általános, explicit módon bevezetett feltételezésből, amelyet a cselekvésnek teret adó empirikus valóságról alkottak). Ezt a fogalmi ismeretet a „cselekvés axiómájának” nevezi, és bemutatja, milyen értelemben kell a cselekvés értelmét...

Valamivel helyénvalóbb cím lehetne az, hogy "Állam, Társadalom és Szabadság: A Társadalmi Forradalom Osztrák-Libertárius Stratégiája." Tehát, szeretném fokozni egy kissé a dolgokat az eddig hallott, mérsékelt beszédek után. Szeretném konkrét stratégiai tanácsokkal befejezni, de ahhoz először diagnosztizálnom kell, mi a probléma, máskülönben a gyógymód rosszabb lehet, mint a betegség. És ez a diagnózis magába foglalja az emberi társadalom egyfajta...

A libertarianizmus logikailag konzisztens szinte minden kulturális, társadalmi és vallási attitűddel vagy erkölcsi elvvel. Szigorúan logikailag a libertárius politikai tan elválasztható minden egyéb megfontolástól; logikusan lehet az ember hedonista, kicsapongó, erkölcstelen, általánosságban a vallás, de kiváltképp a kereszténység militáns ellensége – és a legtöbb libertárius valóban az is -  miközben még mindig a libertárius politika következete...

A szocializmus és a kapitalizmus radikálisan különböző megoldásokat kínál a szűkösség által előidézett problémára: nem kaphat meg mindenki mindent, amit szeretne, amikor szeretné, szóval hogyan döntjük el hatékonyan, ki fogja birtokolni és uralni az erőforrásainkat? A választott megoldás kulcsfontosságú dolgokról dönt. A különbséget jelentheti a bőség és az elszegényedés, az önkéntes csere és a politikai kényszer, akár a szabadság és a totalitari...

Kezdetnek hadd idézzek egy cikkből, amit régi barátom, Ralph Raico írt mintegy 15 évvel ezelőtt: Ludwig von Misest és F. A. Hayekot széles körben az évszázad legkimagaslóbb klasszikus liberális gondolkodóinak tartják. Emellett ők az Osztrák iskola két legismertebb közgazdászai. Nagy tudósok és nagy emberek voltak. Szerencsés voltam, hogy mindkettejük tanítványa lehettem… Viszont világos, hogy a világ nagyon különböző bánásmódban részesíti őket. ...

A társadalmi rend kérdése Robinson Crusoe egyedül, a szigetén azt csinál, amit csak akar. Esetében egyszerűen nem merülnek fel a rendkövető emberi magatartás – a társadalmi együttműködés – szabályaival kapcsolatos kérdések. Ez a kérdés természetesen csak akkor merülhet fel, ha megérkezik egy második személy, Péntek is a szigetre – de a kérdés még akkor is javarészt irreleváns marad mindaddig, amíg nem áll fenn szűkösség. Tegyük fel, hogy ez a sz...