Murray N. Rothbard: Mit művelt a kormány a pénzünkkel? – A kormány babrálása a pénzzel

Olvasási idő: ~ 35 perc

Murray N. Rothbard:
Mit művelt a kormány a pénzünkkel?

III.
A kormány babrálása a pénzzel

4.
Nemesfémcsökkentés

A nemesfémcsökkentés volt a folyamat, amellyel az állam meghamísította azokat az érméket, melyek készítésétől eltiltotta a szabad piacot, a pénzügyi színvonal elkötelezett védelme érdekében. A kormány olykor egyszerű csalást követett el, és titkon ötvözettel hígította az aranyat, amellyel kisebb súlyú érméket teremtett, mint azok névleges értéke. Jellemzőbb volt, hogy a pénzverde megolvasztotta és újraverte a birodalom összes érméjét, majd ugyanannyi, ám kisebb súlyú „fontot” vagy „márkát” fizetett vissza az alattvalóknak. A király eltette és saját kiadásainak fedezésére használta a kimaradó aranyat vagy ezüstöt. Az állam így bűvészkedett és változtatgatott folyamatosan azon a szabványon, aminek a védelmezését ígérte. A nemesfémcsökkentésből származó nyereséget az uralkodók gőgösen „seigniorage-nak” hívták.

A középkort gyors és súlyos nemesfémcsökkentés jellemezte majdnem minden európai országban. Krisztus után 1200-ban a francia tours-i livre 98 gramm jó ezüstként volt definiálva; Krisztus után 1600-ban mindössze 11 grammot nyomott. Meglepő eset a dénár, a spanyolországi szaracénok érméje. A dénár eredetileg 65 aranygrainből állt, amikor először előállították a 7. század végén. A szaracénok különösképpen bölcsek voltak pénzügyi kérdésekben, és a 12. század közepén a dénár még mindig hatvan grain volt. Azon a ponton a katolikus királyok meghódították Spanyolországot, és a 13. század elejére a dénár (mai nevén maravédi) 14 grainre csökkent. Az aranyérme hamarosan túl könnyű volt a keringéshez, és ezüst érmévé alakították, 26 grain ezüst súlyával. Ennek a nemesfémtartalmát is lecsökkentették, és a tizenötödik század közepére a maravedi mindössze 1,5 ezüstgarin volt, és ismételten túl kicsi ahhoz, hogy forgalomban legyen.