Egy Anonymous Conservative nevű kutató, az Evolutionary Biology Behind Politics (szó szerinti fordításban Evolúcióbiológia a politika mögött) című könyvében rámutat arra, hogy érdemes megfigyelnünk a tintahalak párzási szokásait, mivel megdöbbentő hasonlóságot vonhatunk le köztük, és az emberi viselkedés között.

A tintahalak elképesztően összetett lények, akik idegrendszerükkel képesek irányítani és befolyásolni testfelületük mintázatát, hogy beleolvadjanak a környezetbe, levadászhassák áldozatukat, elrejtőzhessenek ragadozóik elől, és nagy mértékben megnöveljék túlélési és szaporodási esélyeiket. Ez a hihetetlenül fejlett lény hosszú évmilliók genetikai kiválasztódása után jött létre, amely során a nőstények kizárólag azokat a hímeket engedték maguk közelébe utódok létehozása érdekében, akik előtte összemérték képességeiket más hímekkel, és bebizonyították, hogy ők uralják leghatékonyabban saját idegrendszerüket és felületük változtatását. Ez a párválasztási folyamat biztosítja a faj túlélését, mivel kizárólag a leginkább rátermettebb, a legnagyobb túlélési esélyekkel rendelkező egyének genetikai állománya él tovább, míg a kevésbé életképes elpusztul.

Viszont a tintahatak egy csoportja (azok számára, akik olvasták az r/K bejegyzéssorozatot, az r reprodukciós stratégiát követő egyedek) képesek úgy szaporodni, hogy megkerülik a párválasztási rituálét. Ezek a kevésbé fejlett és kevésbé erőteljes egyedek összehúzzák magukat egészen addig, amíg megkülönböztethetetlenekké válnak a nőstényektől, és lassan lesüllyednek a tengerfenékre, ahol a többi nőstény várakozik, kikerülve a harcoló hím egyedeket. Miután leértek, szabadon képesek a nőstényekkel szaporodni, és továbbnemzeni a vadászatra és túlélésre kevésbé képes, gyengébb, de csaló génállományukat.

Nézzük meg, mennyiben hasonlít ez a viselkedés azokhoz az emberekhez, akik manapság nacionalistának nevezik magukat, és a Fidesz kormányát ünneplik.

Olvasd el ezt is:  Antikapitalista ellenforradalom

A nacionalizmus annyi, mint tisztelettel és odaadással viszonyulni az egyén saját kultúrájában megtestesült értékek iránt. Hasonlóan a szeretethez, amely mások erényeire adott önkéntelen válaszreakciónk, a nacionalizmus válaszreakció akkor, amikor a kultúra, amelynek részei vagyunk tiszteli és becsüli a szabadságot, a törvény előtti egyenlőséget, a szólásszabadságot, amely lehetővé teszi a viták békés, nem pedig erőszakos rendezését, a tulajdonjogokat, és azokat az erkölcsi normákat, amelyek elengedhetetleneka civilizáció felépüléséhez és felemelkedéséhez.

Viszont az Orbánista “nemzeti értékek” hívői nem tisztelnek mást, mint az államhatalmat. Ahelyett, hogy az államhatalom csökkentésén és a szabadság előhívásán munkálkodnának, aktívan éljeneznek azért az államért, amely elpusztítja a szabadpiacot, szegénységbe taszítja az országot és ellehetetleníti a gazdasági fejlődést. Éltetik azt az államot, amely szabályozza a piacot, hogy a szabályozások mentén kizárólag a kormányközeli barátok és lobbisták lehessenek sikeresek a gazdaságban. Éljenzik azt a rendszert, amely a kommunizmus felé lépked, és teljesen természetesnek veszi, hogy az állam termelje az oktatást vagy az egészségügyet, hogy aztán a közgazdasági törvényeknek megfelelően minőségben mindkettő a legmélyebbre zuhanjon, árban pedig az egekbe emelkedjen.

Az Orbánizmus, amit ezek az emberek büszkén éltetnek nem nacionalista, hiszen egy olyan rendszert éljenez, amely megfojtja a gazdaságot, hatalmas mértékű újraelosztásban vesz részt, minimálbérekkel taszítja ki a legszegényebb társadalmi osztályt a munkaerőpiacról. Mindeközben megdöbbentű méretben szórja el a nemzet dolgozói és vállalkozói által megtermelt vagyont arra, hogy szórakozást biztosítson a társadalom egy szűk politikai osztálya számára, stadionok vagy kisvasút formájában.

Olvasd el ezt is:  A libertárius mozgalom hat fázisa, avagy a felszabadulás stratégiája Magyarországon

Sorolhatjuk hosszasan az Orbán-kormány bűneit, de az mindenkinek kitűnik, akinek elméjét nem pusztította el teljes mértékben a közszolgálati média, hogy a rendszer nem a szabadság és a kapitalizmus, hanem a tulajdonjogok szisztematikus eltiprásának és a szocializmusnak az útját követi. Ezek pedig bűnök, mint ahogy a rablás és a gyilkosság – szintén a tulajdon ellen elkövetett sérelmek – is bűnnek számítanak. Az pedig, aki nacionalistának vallja magát, nem támogathatja a Fidesz politikáját, abban az esetben, ha a nacionalizmus erény, mivel az erény természetéből fakadóan nem lehet a bűnnek pártolója.

Mint ahogy azt Stefan Molyneux is megállapította, nem lehetünk hazafiak az állam irányába, mert az erény az, amely ellenzi az erőszakot.

in-2016-region-map-web-world
Magyarország az 58.-ik a Gazdasági Szabadság Indexen, zuhanórepülésben a harmadik világ szintjére.

Összeegyeztetni a nacionalizmust és az Orbán-kormány magasztalását épp annyira ésszerűtlen, mintha egy alkoholista gyermekbántalmazó kiváló szülőnek nevezné magát. Erény az, amely a bűnök ellen áll, a tulajdonjogok eltiprása ellen, a rablás, a gyilkosság, a korrupció ellen, és harcol azért, hogy az ország gazdasága ne zuhanjon még mélyebbre a Gazdasági Szabadság Indexén, amelyen most Mexikó és Albánia szomszédságában áll, hamarosan pedig eléri az afrikai országok színvonalát.

A nacionalizmus nem tündöklő, nemzeti kosztümbe öltözni, majd az utcán vonulva bemutatni, hogy mi mennyire szívünkön viseljük az ország sorsát, és nem is Ria-Ria-Hungáriát kiáltani egy focimeccs alatt, majd pedig hazaérni, és semmit sem tenni országunk felemelkedéséért. A nacionalizmus megköveteli az ismeretszerzésre való hajlandóságot, a tudásszomjat és a kíváncsiságot, a kriitkai gondolkodást, hogy az ember mindenekelőtt megtalálja azt, miként emelkedhet fel az ország a jelenlegi rohadásából, majd pedig cselekedni azért, nem pedig erőszakszervezeteket éltetni, amelyek a kommunizmusba taszítják országunkat, és azt hinni, hogy többek vagyunk hányingerkeltő csalóknál, akik nemzeti színekbe bújva rejtik el rabló és nemzetellenes mivoltukat.

Olvasd el ezt is:  A libertárius hitvallás

Akik Orbán Viktor korrupt és rabló kormányát éltetik, amely elkobozza és az uralkodó osztály szórakozására költi a termelő osztály vagyonának 70%-át, az nem hazafi, hanem a haza pusztulását lehetővé tevő áruló. Ők a tintahalak, akik társadalmunk erőforrásaihoz nem becsülettel, hanem csalással és megtévesztéssel jutnak; akik boldogan nyalják mesterük kezét, miután pár csont lezuhant orruk elé a királyi lakomán.

Ide kattintva támogathatod az oldal fenntartását.