Most, hogy láttuk, miként jelenik meg a pénz és mi a szerepe, feltehetjük a kérdést: hogyan használják a pénz–árucikket? Pontosabban mi a pénz készlete vagy kínálata a társadalomban, és hogyan cserél gazdát?
Először is, a legtöbb megfogható fizikai terméket annak súlyában kifejezve cserélnek. A súly egy kézzelfogható áru megkülönböztető egysége, ezért a kereskedelem olyan egységekben történik, mint tonna, font, uncia, gramm, satöbbi. Az arany nem kivétel.1 Az aranyat, mint minden más árucikket, súlyonkénti egységekben cserélik.2
Nyilvánvaló, hogy a közgazdász számára nem számít a cserében elfogadott általános egység. A mértékegységek rendszerében egy ország a grammban mérést részesítheti előnyben; Anglia vagy Amerika a grainben vagy unciában való számítást preferálhatja. Minden egységnyi tömeg átváltható egy másikba; egy font egyenlő tizenhat unciával; egy uncia egyenlő 437,5 grainnel vagy 28,35 grammal, satöbbi.
Feltételezve, hogy az aranyat választják pénznek, a számításban használt arany–egység mérete számunkra lényegtelen. Jones eladhatja kabátját egy uncia aranyért Amerikában, vagy 28,35 grammért Franciaországban; a két ár megegyezik.
Mindez úgy tűnhet, mintha a nyilvánvaló tényeket hangsúlyoznánk, kivéve, hogy hatalmas mértékű szenvedést kerülhettünk volna el a földön, ha az emberek teljesen megértik ezeket az egyszerű igazságokat. Példának okáért a pénzre majdnem mindenki úgy gondol, mint ennek vagy annak az absztrakt egysége, mindegyik kizárólag egy bizonyos országra vonatkozva. Az emberek még akkor is hasonlóképpen gondolkodtak, amikor az országok az „aranyalapon” voltak. Az amerikai pénz „dollár” volt, a francia „frank” a német „márka,” satöbbi. Ezek mindegyike aranyhoz volt kötve, de mindet szuverénnek és függetlennek gondolták, így egyszerű volt az országoknak „letérni az aranyalapról.” Pedig az összes ilyen név csupán bizonyos tömegegységnyi arany vagy ezüst neve volt.
A Brit „font sterling” eredetileg egy font ezüstöt jelentett. És mi a helyzet a dollárral? A dollárt kezdetben annak az egy uncia ezüstérmének megnevezésére használták, amit egy Schlick nevű bohém báró vert a tizenhatodik században. Schlick báró Jaochimsthalban avagy Joachim Völgyében élt. A báró érméi nagy hírnévre tettek szert egyformaságuk és tartósságuk miatt, és széles körben „Joachim tallérjaiként” – végül „tallérként" hivatkoztak rájuk. A „dollár” név végül a „tallér” szóból fejlődött ki.
A szabadpiacon tehát az egységek különféle nevei nem többek, mint egy bizonyos egységnyi tömeg definíciói. Amikor 1933 előtt az „aranyalapon” voltunk, az emberek szerették azt mondani, hogy az „arany árát” „unciánként húsz dollárban határozták meg." De ez a pénz értelmezésének veszélyesen félrevezető módja volt. A valóságban „a dollár” meghatározása "egy uncia arany huszadrészének a neve" volt. Emiatt félrevezető volt egyes országok valutájának egy másikéhoz viszonyított „árfolyamáról” beszélni. A „font sterling” valójában nem „váltódott át” öt „dollárra.”3 A dollár meghatározása egy uncia arany huszad része volt, a font sterling – melynek meghatározása akkoriban egy uncia arany negyedrészének neve volt – pedig egyszerűen átváltható volt egy uncia arany öthuszadára. Az ilyen átváltások és a nevek sokasága nyilván kusza és félrevezető volt. Hogy ezek miként jelentek meg, az lentebb olvasható az állam pénzzel történő babrálásának fejezetében. Egy tisztán szabad piacon az arany egyszerűen „grammokban,” grainekben vagy unciákban cserélne gazdát, és az összezavaró nevek, mint a dollár, a frank, és a többi, feleslegesek volnának. Tehát ebben a fejezetben úgy kezeljük a pénzt, mint ami közvetlenül unciában vagy grammokban átváltható.
Nyilvánvalóan a szabadpiac azt választja általános egységnek, amelyik pénz–alapanyag a legkényelmesebb. Ha a platina lenne pénz, egy uncia részegységeiben cserélgetnék, ha vasat használnának, fontban vagy tonnában számítanák. Nyilvánvalóan a méret nem számít a közgazdász számára.
Lábjegyzetek
-
Hallgatólagosan azoknál a javaknál is feltételeznek egy egységenkénti sztenderd súlyt, amit térfogat alapján cserélnek el (bála, véka, stb.) ↩
-
Az arany, mint pénz egyik sarkalatos erénye annak homogenitása – megannyi más árucikkel ellentétben nincsen benne minőségbeli különbség. Egy uncia tiszta arany egyenlő bármelyik uncia arannyal a világ minden táján. ↩
-
A font sterling valójában $4.87–ért kelt el, de 5 dollárt használunk a könnyebb számításhoz. ↩
